Nincsen nap, hogy a világsajtó ne foglalkozna a kripto művészettel kapcsolatos rekord eladásokkal.

Az NFT definíciójával, működésével korábbi postokban foglalkoztam már, most inkább más oldaláról világítanám meg, hogy szerintem mi is zajlik a világban.

Kérdőjelek:

1) Az Ethereum, ahogy más proof of work hálózatok (Bitcoin pl.) egy kis ország áramfogyasztásához mérhető energiával működik. Ez igaz. Hogy egy példával illusztráljam mit jelent ez a művészek számára: Tegnap tettem ki a Foundation-re egy új NFT képemet, és maga a művelet 180 dollárba került. Ennyi volt az energia hozzájárulásom (gas price). Volt, hogy ez korábban „csak” 80-100 dollárba került, de ahogy egyre népszerűbb az NFT, úgy fog az ár az egekbe szökni. Ennyi pénzért egy 2 méteres képet nyomtathatnék, talán még egy keret is beleférne. Ez a magas ár hosszú távon biztosan tarthatatlan, és jogosan egyre többen adnak annak hangot, hogy zöldebb megoldást kell keresni.

Pak, Metanoia, NFT

A YouTube energia felhasználása (21 TWh) bár kisebb, mint az Ethereumé (30 TWh) és nyilván sokkal többen használjuk, de érdekes módon nem beszédtéma. El szokták mondani, hogy az NFT nélkül is ennyit fogyasztott az Ethereum, és most csak annyi történik, hogy az eddig félig üresen működő vonatra több jegyet adnak el, de a művészeket ez azért hosszú távon nem fogja meggyőzni. Tehát jönnek az új energiahatékony megoldások.

Például az Ethereum 2.0-án vagy más proof of stake alternatív blockchain hálózatokon futó új NFT platformok. Melyek ezek?

Damien Hirst-tel debütáló Palm ígéri, hogy náluk 99%-kal olcsóbb és hatékonyabb lesz az NFT készítés és értékesítés. A projektet többek között az Ethereum egyik alapítója, Joseph Lubin jegyzi, így ez talán garancia a sikerre.

A Cargo most tette lehetővé, hogy xDai hálózatra lehessen NFT-t készíteni. A művelet nem triviális, kb. 1998-ban egy modem konfigurálása. Fél óra után fel is adtam a kripto pénztárcám összekötését.

Az Opensea a Tezos-sal indul el hamarosan, ami egy kimunkált NFT platform és egy jegyzett proof of stake valuta találkozása, talán ebből valami jó sül ki.

A Kalamint indult el beta üzemmódban, ami szintén Tezos alapon teszi lehetővé az NFT készítést. Az egész platform még kezdetleges, de a piacra beömlő befektetésekből biztosan nekik is jut majd, így gondolom a jövőben sokat fog javulni.

2) Az NFT megváltoztatja a művészetet?

A művészet az emberiség egyik legeredendőbb sajátja, ha a nyelv megkülönböztet minket az állatvilágtól, akkor a művészet élvezete legalább ennyire humán tulajdonság. A művészeti eszközök az évezredek során bővültek, a kísérletező alkotók folyamatosan újították meg, hogy milyen technikával lehet jelentést továbbítani. Szerintem a művészet a jelentésről szól elsősorban és nem az esztétikáról, de ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy akik fotóval, filmmel, videóval foglalkoznak, netán digitálisan festenek, rajzolnak ugyanolyan művészek, mint akik analóg eszközökkel alkotnak. Nincs, de legalábbis nem kellene hierarchia legyen a különböző önkifejezési eszközöket használó alkotók között. De mégis van, hiszen a digitális alkotók munkái a sokszorosíthatóság miatt háttérbe szorultak a gyűjteményekben, múzeumokban, galériákban. Ezt a tényt lehet vitatni, és megannyi ellenpélda létezik, de a valóság eddig mégis az volt, hogy ha valami olaj-vászon az az örökkévalóság médiuma.

Érthető, hiszen a sok százéves remekművek leginkább ezzel a technikával készültek, tehát az olaj-vászon, mint a technológia már bizonyított. Minek akkor kísérletezni mással?

A számítástechnika ugyanakkor az életünk, mint a levegő mindenütt ott van. A munkánkban, szórakozásunkban, szinte minden percünket meghatározza. Folyamatosan változik, és felgyorsulva lüktet és diktál, változtat meg mindent, amit még nem forgatott fel. Eddig a művészeti világ valamennyire védve volt, pont az olaj-vászon örökkévalóságának köszönhetően. Lettek a művészeknek weboldalai, galériák nyitottak webshopokat, de a műtárgy még mindig erősen a fizikai képet jelentette, amit leginkább kézzel festettek meg.

Pak, Cím nélkül

Az NFT nem kérdőjelezi meg, hogy mi a művészet, hogy hol a művészet határa, és ki számít művésznek. Erről szó sincs. Nincs a művészeknek félnivalójuk, hogy az, ami tegnap még érték volt, az NFT miatt holnap már nem lesz az. Senki nincs letaszítva, megkérdőjelezve, egyszerűen csak annyi történt, hogy mostantól lehet egy digitális mű esetében is egyedi példányról, eredeti alkotásról beszélni.

A kripto világ elsőre úgy tűnik, hogy azon valaki vagy kívül vagy belül van. Mintha láthatatlan falak védenék, egy elvont klub lenne, ahová nem lehet már bekerülni. Ez nem így van. A kripto művészet egy új és friss közösség, ami nyitott, és pont az a lényege, hogy bármikor lehet csatlakozni.

A digitális alkotók (filmesek, animátorok, performance művészek, festők, rajzolók), akik eddig keresték az utat, hogy az ő alkotásaik is a primőr digitális bitek és byteok szintjén is birtokolhatok, és így az utókornak megőrizhetők legyenek, most kaptak egy eszközt. Ez az eszköz az NFT.

Ez az eszköz nem tud lufi lenni, hiszen, működik és egy valós igényre adott technológiai válasz. A technika változhat, lehet majd később gyorsabb, olcsóbb, de a digitális műalkotások mostantól egyediek.

Akkor hol lehetnek kockázatok, hol lehet ebben lufi?

Az NFT, mint téma idén márciusban robbant be, valószínűleg jövőre ilyenkor már nem erről vagy nem ilyen kontextusban fogunk beszélni. Megszokjuk, mint természetes csatornát, amin az alkotások eljutnak a gyűjtőkhöz.

Lufi abban lehet, hogy mennyit ér egy mű. Most a gas-price eleve magasan tartja az árakat, így 300-500 dollár alatt nem is nagyon kapható semmi. Ez mondjuk egy egyedi művészeti alkotás esetében nem egy magas ár, mégis, hogy mi mennyit ér, a művész kiléte, a mű maga, a pálya, amit az illető bejárt nagyban befolyásolja.

Befektetésként veszünk művészetet vagy mert tetszik? Az utóbbira az NFT egy óriási lehetőség, mert elképesztő mennyiségű jó és érdekes munkából lehet válogatni. Felfedezhetünk olyanokat, akikkel a fizikai határok miatt sosem találkoztunk volna. Nemzetközi piacon találjuk magunkat, más a gondolkodásmód, más a nyelv.

Befektetésként a kimagasló kripto sztorik, mint Pak vagy Beeple, netán egy bizonyított szupersztár, mint Damien Hirst egészen biztosan értelmezhetők. Hazai szinten is biztosan ki fog alakulni egy kripto piac, amiben mondjuk egy Bak Imre eredeti digitális festmény-terv komoly értéket jelent majd. Persze, ha Bak Imre úgy dönt, hogy érdekli ez a piac.

Pak alkotások és azok árai

Ismeretlen alkotók munkáiért mennyit szabad fizetni?

Ki tudja... amennyit nekünk megér. Olyan emberek ismerik meg a műgyűjtés fogalmát, akiknek eddig eszükbe sem jutott volna egy galériába belépni. Demokratizálódott, kibővült a tér. Ez óriási dolog.

Most az Ethereum és a Bitcoin árfolyam is a csúcson van, nem lesz mindig így, biztosan jönnek hullámvölgyek, amik az NFT árakat is mozgatják majd. Érdekes lesz látni, hogy a kripto valuták árfolyamingadozása hogyan hat az NFT alkotások árára. Nagy valószínűséggel a kettő erősen összefügg majd.

Fiatalok tartanak a kripto tárcájukban egyedi alkotásokat. Mikor érte volna ezt el bármilyen más hagyományos művészeti platform?

A héten tartottam egy előadást gimnazistáknak, és kifejezetten kérték, hogy az NFT-ről meséljek nekik. Ez érdekelte őket a legjobban. Lehet, hogy a kripto lesz, amivel a fiatalokat is be lehet majd vonni a műgyűjtésbe?