FOMO azaz fear of missing out. Ismerjük ezt az érzést. A social médiában mindenkinek olyan az élete, ahogy élni szeretne. Utazások, harsány színek, nagy mosolyok. A valóság tudjuk más, de az érzés, hogy valamiből kimaradunk az állandó.

A művészeti körökben a nagy FOMO most az NFT. Mindenki erről beszél, naponta jelennek meg hírek rekord eladásokról, nemzetközi hírű művészek készítik elő „drop”-jaikat. Mintha mi sem lenne természetesebb, hogy aki NFT-t készít, az el is tudja azt adni.

A belépési küszöb az NFT világába bár látszólag nagyon technikai (kripto, ethereum, wallet, platform stb...) de azért inkább alacsony, néhány óra után az ember elsajátíthatja. Elkészült az első NFT-m, tweeteli manapság sok művész a követőinek. Az utóbbi időben mégis egyre több olyan őszinte és csalódott poszttal találkozom, amikor az alkotók azt kérdezik egymástól, hogy valaki adott már el NFT-t?

Ahogy kikerül egy NFT a netre, az ember úgy érzi, hogy ő megtett mindent, és terített asztallal várja a vendégeket. De a vendégek úgy tűnik egyelőre kevesen vannak, és millió helyre hívják őket. Sok számítás jelent meg, hogy mennyivel több a gyűjtő, mint az alkotó, de szétnézve a végtelen számú, minőségű és mégis sokszor egymásra nagyon hasonlító NFT-ék között, az ember úgy látja, hogy a legtöbben kapkodva nyúlnak a médiumhoz. A siker az eladás, és ha valami nem kelt el, akkor az nem is jó?

Egy alkotás létezésének értelme napok alatt lesz kétséges az NFT piactéren. Sehol egy vevő, valamit elrontottam? Ez a kétely a gyakorlott művészeket normál esetben már a legritkább esetben fogja el, hiszen tudjuk, hogy mire egy mű gazdára talál, ahhoz mennyi plusz munka és erőfeszítés kell. Kiállítás, szervezés, kommunikáció, szerencse, és ha nem is adunk el, tudjuk, akkor majd legfeljebb jövőre. Ettől még az alkotásunkban hiszünk, és nem gyújtjuk fel. Szándékosan használom ezt a szót, mert a BURN az a kifejezés, amikor egy NFT-t végleg eltávolítunk a blokkláncról. Elégetjük, megsemmisítjük. Kell a hely az új NFT-nek, tehát a régebben kirakott (néhány hét) NFT-t kivonják a forgalomból.

Az NFT platformok piacterek és nem online galériák vagy állandó tárlatok. A piactéren a gyűjtők figyelméért megy a harc, és az kapja meg, aki újat, érdekesebbet, színesebbet tud kitenni. Ami nem fogyott el, az lekerül a falról, NFT nyelven: égethetjük. Ne is legyen nyoma, hogy valamivel a művész próbálkozott és hónapok óta meg sem mozdul.

Az NFT készítés gas-fee-be (blokklánc hálózat díja) is kerül. Ez az Ethereum platformok (Opensea, Rarible, Foundation stb...) esetében az utóbbi hetekben 20 dollár környékére esett vissza a korábbi 80-120 dollárról. A gas-fee-nek visszatartó ereje van, hogy az ember kétszer is meggondolja miből csinál NFT-t. Ha ez a küszöb egyre alacsonyabb, az kedvez a kísérletezésnek, ami azt gondolom jó dolog. Végre olyan munkák is felkerülnek, ami nem kecsegtetnek kereskedelmi haszonnal.

Bevallom ma én is elégettem az egyik első NFT-met. Márciusban töltöttem fel a Foundation-re, és egy hirtelen ötlet vezérelt, hogy ezt meg akarom mutatni a világnak. Másnap reggelre megbántam, aztán, ahogy telt az idő egyre kevésbé szerettem. Nem bírta ki az idő próbáját, még rövid távon sem. Mivel azt akartam, hogy ne is látszódjon a profilomon, így az égetés, ami ugyancsak pénzbe kerül (10 dollár) volt a járható megoldás.

Útkeresésben van mindenki, még Takashi Murakami is, aki hirtelen vonta vissza az Opensea-re feltöltött NFT alkotásait. Talán az a legokosabb, ha leküzdjük a FOMO-t, és megfontoltan cselekszünk.

Takashi Murakami visszavont, "elégetett" alkotása

Mit jelent ez?

• Olyan alkotás legyen NFT, ami kihasználja a médium nyújtotta lehetőségeket. Az NFT digitális, tehát adhatunk a képhez hangot és a mozgást. Nincsenek szabályok, néha az íratlan szabályok megszegése a legjobb ötlet, mégis most úgy látom, hogy az új médium új gondolkodást is hoz magával. Nagyobb örömet ad nekem is, hogy kifejezetten NFT-ben gondolkodva állok neki a munkának.
  
  
• Ha valamivel elégedettek vagyunk, várjunk néhány napot, hogy kiállja-e a mű az idő próbáját, és csak utána költsünk rá pénzt, hogy NFT-ként felkerüljön a blokkláncra.
  
  
• Az árazásnál nem szégyen alulról kezdeni 0,1 vagy 0,15 ETH-rel (300-450 dollár). A legfontosabb, hogy megismerje a közösség a munkáinkat. Szisztematikusan építsük a követők számát, és akár felfelé az árakat.
  
  
• Ha valami nem kel el sokáig, az nem azt jelenti, hogy az alkotás rossz. Nem kell pánikba esni, lemondani róla. Ha az egy olyan művészi folyamat eredménye, ami értéket képvisel, az akkor is érték marad, ha soha senki nem vásárolja meg. Ilyen szempontból a kripto-platform egy saját weboldalként is felfogható, ahol műveket mutat be az ember. Egy új gondolatfolyam eredményeit.
  
  

A Foundation egy drága és kiglancolt platform, ahol feszesre fogalmazott oldalakon sorakoznak a művészenként amúgy kevés számú alkotások. A piac itt is diktál, és kiemelést szinte csak az kap, akiben látnak bevételi potenciált, vagy egy gyűjtő már elindított egy licitet. Az árak látszólag teljesen véletlenszerűek, a 0,1 ETH és az 1-2 ETH között mozognak a blokkláncon még új alkotók munkái.

Ha kísérletezni szeretnénk, és élvezni a digitális művek gyűjtését és eladását, akkor inkább ezt az oldalt ajánlom: https://www.hicetnunc.xyz/

A Tezos blokkláncom működő platform szakít szinte minden hagyománnyal, amit kereskedelmi weboldalaktól már megszoktunk. Talán pont ez a kísérletező, non konform (kicsit amatör) környezet vonz egyre több művészt. Ahhoz, hogy itt el tudjunk indulni gyűjtőként és művészként erre van szükségünk:

• Tezos-t vásárolni pl. a Coinbase-en
• Letölteni egy Tezos wallet-et. Én ezt használom: kukai.app
• Ide átutalni a Tezos-t a Coinbase-ről (egy kattintás kb.)
• Összekötni a wallet-et az oldallal (connect)
• 4000 forintnyi Tezos-szal vígan kísérletezhetünk, vásárolhatunk, sok-sok művet tölthetünk fel.

Az NFT működésének az alapjait itt érdemes elsajátítani, mert nemcsak környezetkímélőbb a Tezos, mint az Ethereum, de valóban fillérekért lehet valakiből kripto-művész vagy gyűjtő.

Itt is van BURN funkció, amit nem kell félni használni, de azért sose tegyük, mert az adott művet nem vették meg.

Az előző blog postban írtam az NFT eladási listák élén szereplő alkotásokról. A sajtóban mindenhol a rekordok jelennek meg, és senkit nem érdekel, hogy kik vannak a lista legvégén. Az nem főcím, hogy xy eladott 100 dollárért egy amúgy fantasztikus képet. Csak arról beszélünk, ami rekord, ami megdöbbentő és hajmeresztő. Erre vagyunk kíváncsiak magunk is, miért várjuk a sajtótól, hogy másként működjön, mint, ahogy mi a kattintásainkkal tanítottuk?

Ez a blog post most mégis az ellenkezőjéről fog szólni. Az NFT eladási lista legvégéről.

A művészetről nem lehet árlisták mentén beszélni, most mégis az összes nagy NFT platform árak szerint listázza, és ezzel óhatatlanul is minősíti az alkotásokat. A lista végéről beszélni pont olyan felesleges, mint a lista elejéről, de most megteszem. 

A cryptoart.io oldalon real-time lehet követni az egyik legnagyobb forgalmat bonyolító NTF platform, a Superrare eladási statisztikáit.

A nyitólapon egyből a „Most expensive artworks” oldalon találjuk magunkat, ami a legnagyobb platformok aggregált gyűjteményeit rangsorolja. Sok ismerős, világhírű alkotás, élén a 69 millió dolláros Beeple Everyday, first 5000 days montázsa és így tovább.

Ha a lap alján továbbkattintunk, mindig 30 alkotással lépegethetünk a lista vége felé.

Én 1528 lapot mentem vissza, kicsit csaltam ugyan, mert a weboldal címében írtam át a számot, és így megtaláltam a legutolsó oldalt. Azt, ahol még éppen adtak pénzt egy NFT-ért, de kicsivel a nullánál többet. Az árak 0,001 ETH körül mozognak (kb 60 forint), aminél a gas fee (az elkészítés költsége) is több lehetett.

Az eladási statisztikákra épülő rangsor legvége

Ahogy lépeget az ember az oldalakon, próbálja értelmezni, hogy ezekkel az alkotásokkal mi lehetett a gond, vajon miért velük zárul a lista? Egyik magyarázat, hogy régen készültek, amikor még gyerekcipőben sem járt a piac. Valóban vannak itt 2018-as képek, de akad köztük idei NFT is.

Talán ötletben, technikában rá lehet fogni, hogy a sztárok szebben dolgoznak, de nem mernék ilyen kijelentést sem tenni. Alapvetően a lista vége és az eleje művészeti szempontból szerintem nem kirívóan rosszabb, vagy jobb. Se nem annyival kreatívabb vagy érdekesebb.

Ez egy felületes szemlélődés persze, de ha 30 kép / oldallal számolok, akkor 45870 alkotás van itt sorrendbe rakva. Mondjuk ki, művészi szempontból értelmetlen sorrendben.

Mennyivel érdekesebb lenne, ha ki lennének emelve az új alkotók, a nők, a fiatalok, az egyes országok művészei vagy témák szerint, netán technika szerint lehetne inkább böngészni.

Az NFT piacon esélyegyenlőségre lehetne törekedni, hogy a hátrányos helyzetű művészek nagyobb hangot kapjanak. Vannak is már ilyen törekvések, és biztos, hogy ez a jövőbe vezető egyik irány.

Én azt vettem észre, hogy sehol nincsenek jó tagek, kategóriák, témák vagy stílusok. Annyira lapos a műalkotások kategória-rendszere, hogy legfeljebb az álló vagy mozgó a megkülönböztetés.

Így aztán nem is lehet nagyon keresni, ha tudom a művész nevét, az az egyetlen segítség, amivel el lehet indulni. Ez egy olyan terület, ahol egyből látszik, hogy nagy piaci rés van. Meta keresőkre lesz szükség. Az egyik ilyen megvalósult rendszer a https://tryshowtime.com. Egy instagram-szerű rendszer az NFT világ felett, de mivel ők sem látnak kategóriákat, így a lényeget nem oldja meg. Itt is az alkotókon a hangsúly.

Az NFT eladási listák legvégén szereplő egyik alkotás

És itt elérkeztünk a szerintem legfontosabb megkülönböztető jegyhez, ez pedig a művész személye és ismertsége. Egészen biztos vagyok benne, hogy azok az alkotók, akik nagy social média eléréssel rendelkeznek, valahol az élen, vagy a középmezőnyben vannak. Akik nem fektettek abba energiát, hogy az instagramon vagy a tweeteren követőket toborozzanak, nem gondozták a social média csatornáikat, azok a lista végén vannak. Főleg egy nemzetközi térben elvesznek, bármennyire is jó, amit csinálnak. Persze, mindig vannak kivételek, de sajnos ez lehet az általános. 

Van, amikor az alkotás híresebb, mint a művész. Ilyenek az ismert mémek, amikkel az utóbbi hetekben elárasztották a piacot. Végre keresni szeretnének azok, akiken eddig nevetett a világ.

A cyber kapitalizmus most elérte a művészetet, és itt a valuta a követők, like-ok száma. Ez egy kellemetlen hír, de érthető, hogy a vevőkhöz meg kell találni a kommunikációs csatornát, és ezt helyettünk egyik NFT platform sem biztosítja.

De talán nincs minden veszve, mert lesznek olyan kripto galériák, ajánlók, listák, ahol lehetnek egyenlő vagy egyenlőbb esélyek. A mi dolgunk is, hogy ezt kikényszerítsük.

Milyen lesz a jövő művészete, ha a social média ismertségre épülnek az alkotók pályái?

Edward Snowden, amerikai számítógépes szakember, volt CIA alkalmazott, aki azzal vált közismertté, hogy nyilvánosságra hozott szigorúan titkos NSA dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. (Wikipedia)

Snowden a Foundation kripto művészeti platformon publikálta „Stay Free” azaz Maradj Szabad című NFT alkotását. A képen Snowden arcát abból a megfigyelési ügynek a bírósági aktájának a szövegéből rakták ki, amit Snowden segített leleplezni.

Az 5,4 millió dollár (2224 ETH) áron elkelt kép bevételét Snowden a Sajtószabadságért Alapítványnak ajánlotta fel. Ez az árverés azért is fontos, mert megmutatta, hogy egy jó ügyért az NFT közösség képes rekord áron adakozni.  

Snowden az első, aki a valaha legdrágábban értékesített NFT-k TOP 5-ös listájára nem a művészi kvalitással, hanem média ismertségével, és az általa képviselt ügy miatt került fel.

Az eddig értékesített NFT-k TOP 5 listája árbevétel szerint:

EVERYDAYS: THE FIRST 5000 DAYS
$69,346,250.00 (28,122.313 ETH) Művész: Beeple

CROSSROAD
$6,600,000.00 (2,676.529 ETH) Művész: Beeple

OCEANFRONT
$6,000,000.00 (2,433.208 ETH) Művész: Beeple

STAY FREE
$5,484,117.12 (2,224 ETH) Művész: Snowden

DEATH DIP
$2,465,880.00 (1,000 ETH) Művész: xcopy

Érdemes visszatekinteni, hogy jutottunk el oda, hogy a művészvilág NFT lázban ég. Mindez nem olyan régen kezdődött: az egyik első projekt, ami már művészeti szempontból is érdekes 2017-ben indult CryptoPunks néven.

Erről azért is érdemes most beszélni, mert a Christies aukciósház a történelmi Beeple eladás után (69 millió dollár)  bejelentette, hogy májusban elárvereznek 9 CryptoPunks NFT alkotást.

De mi ez az egész?

Az amerikai Matt Hall és John Watkinson a Larva Lab szoftvercég tulajdonosai egy olyan kísérletet álmodtak meg, amiben 10 ezer egyedi rajzot szoftveresen generálnak le. Az angol punk szcéna inspirálta, 24x24 pixeles alkotásokat egyedi sorszámmal látták el, 1-től 10 ezerig.

Alapvetően egy szoftveres algoritmusra bízták, hogy a személyiségjegyeket a gép megrajzolja. A napszemüveg, hajviselet, bőrszín, szájból kilógó cigaretta, a ruházat, mind a szoftver generálta olyan részletek, amik így egyedivé és szerethetővé teszik az arcokat.

CryptoPunks 532 és 602, mindkettő a Christies árverésén kerülnek először értékesítésre

Összesen 10 ezer figurából 6039 férfi, és 3840 nő készült. 121 olyan Punk született, akiknek a nemét nem lehet beazonosítani, vagy éppen földönkívüli lények.    

Mind a 10 ezer arc megtekinthető a Larva Lab weboldalán. A képek szabadon terjeszthetők, bárki lementheti magának, és használhatja akár facebookon profilképként. De mindegyik Punknak, csak egy jogos tulajdonosa lehet.

A szoftveresen generált alkotásokban az a nagyszerű, hogy a folyamat a művész kontrollja nélkül, egészen meglepő eredményt tud produkálni. Hall és Watkinson több százszor futtatták le a programot, mire az a kívánt vizuális eredményt hozta, aztán az Ethereum blokláncba égetve 2017 június 23-án a Punkok ingyenesen letölthetők lettek.

A szerencsések hamar felfedezték a projektet, és a másodlagos piacon komoly haszonnal adták tovább a képeket. Erről nem találtam információt, de azt gondolom, hogy az NFT technológia biztosította royalty-ból az alapítók minden eladás után ma is kapnak részesedést. Hall és Watkinson 1000 darabot tartottak meg maguknak, ebből a válogatásból kerül most 9 árverésre a Chrystiesnél.

A Larva Lab oldalán követhető, hogy melyik sorszámozott Punktól válna meg éppen a tulajdonosa. A legolcsóbb 5 millió forint környékén vásárolható meg, a legdrágább eddigi eladás 7,5 millió dollár, azaz 2,2 milliárd forint volt.

Az eddigi legdrágább, a pipázó CryptoPunk 7804 - 7,4 millió dollárba került

Az előző 12 hónapban több, mint 8000 tranzakció történt, átlagosan 10 millió forint körüli egységáron.  A projekt által generált összbevétel eddig 251 620 000 dollár, azaz 75 milliárd forint, és a történet még nem ért véget. Könnyen lehet, hogy mához öt-tíz évre a CryptoPunks a világ legnagyobb árbevételű művészeti projektje lesz.  

Az NFT piacra most elsősorban a közvélemény a csillagászati árak miatt figyel, de a CryptoPunks a művészeti világnak is sok tanulsággal szolgál. Ez a generatív művészet egyik legnagyobb hatású projektje, amiből szerintem ezt érdemes megjegyezni:

• Elég nagy, de mégis kezelhető és korlátozott mennyiségben adták ki az alkotók a képeket
• Minden alkotás egyedi
• Az alapítók okosan megtartották maguknak a képek 10%-át
• Ingyenesen tették ki a képeket a piacra, majd a másodlagos eladásokból royalty-t kérnek
• Úttörők voltak, mert az elsők között álmodtak meg egy ilyen hosszú távra tervezett projektet az akkor még csak éppen induló NFT piacon
• A projektet az alapítók azóta is gondozzák, legújabb fejlemény ez a Christies árverés

Végül egy kis összehasonlítás, hogy az NFT piacon belül melyek voltak eddig a legnagyobb árbevételt generáló sorozatok és piacterek.

Forrás: https://nonfungible.com

Nem is tudom mikor volt olyan téma, ami ennyire megosztotta volna a művészeket, mint az NFT. Minden technológiai újdonsággal az ember persze lehet óvatos, de itt másról van szó. A feje tetejére állhat minden, amit a művészeti világ képvisel? Ahogy a decentralizált kripto valuták megrengették a pénzügyi szektort, úgy tűnik a művészet a következő áldozat?

Szóval, jó ez nekünk?

Guy Debord világhírű művében, a Spektákulum társadalmában már 1967-ben előre látta, hogy a kapitalista fogyasztói lét miként változtatja meg az életünket. A külsőségekre épülő hamis világot az Internet hozta el úgy igazán, facebook, instagram, snapchat, tik-tok mind a magunkról közvetített illúziók csatornái. A Warhol féle 15 perc hírnév a valóság, mindenki túl akarja szárnyalni az előző postjának a like-jait és kommentjeinek számát.

A virtuális valuta a like és a követők száma. A hírnévre épülő spektákulum hierarchia csúcsán a Kardashian család, a legalján azok, akik nem akarták ebből a versenyből kivenni a részüket.

A művészeti életet az Instagram már felforgatta, hiszen azokat a műalkotásokat díjazzák, amik néhány másodperc alatt megragadja a figyelmünket. Mindenkinek egyenlő esélye van követőket szerezni, de csak a legtetszetősebb, legszínesebb, legmeglepőbb post ér el nézettségi csúcsokat. Ettől még lehet, hogy művészileg is az a legerősebb, a kettő nem zárja ki egymást. Az Instagram nagyon sok művésznek adott olyan lehetőséget, a mivel korábban nem rendelkeztünk. Gyűjtőket köt velünk össze, állandó visszajelzés, hogy, amit csinálunk annak van közönsége.

Az NFT-vel egy újabb platformra léphetnek a művészek, ahol közvetlenül adhatnak el a vásárlóknak digitális képeket. Amit eddig az Instagramra feltöltöttünk ingyen, most akár pénzt is érhet. Ez egy nagy lehetőség mindenkinek, de nézzük kritikus szemmel, hogy mindez, hogy sülhet el visszafelé.

ÁRAK

Ha az instagramom a követők és likeok száma a valuta, az NFT piactereken az árak, az eladási rekordok beszélnek. Az egész piacot egy 69 millió dolláros értékesítés robbantotta fel, és azonnal aranylázban ég minden művész. Nyilván senki nem gondolja, hogy az NFT piacon kezdőként ekkora összeget kereshet, de a hierarchia legalján is némi pénzt ígér a kripto művészet.

A teljes transzparencia jegyében minden feltöltött alkotás sorsa követhető: elkelt vagy még eladó. És az ár mindig szerepel, jellemzően Ethereumban, az NFT világ valutájában feltüntetve. Az ár ugyanakkor egy veszélyes dolog, mert nyilván tudjuk, hogy a művészet pénzbe kerül, de a pénz nem lehet a művészet legfontosabb fokmérője. Az NFT viszont egy piactér, és az árakra épül. A címlapon az szerepel, akinek az alkotására érkezett licit, az ár maximalizálás fegyvere, hogy a Foundation-ön például nem is lehet licit nélkül vásárolni. Ha tetszik valami, óhatatlanul felverik az árat a többiek. A műkereskedelem jellemző és megszokott szabályai ezek, ebben még nincsen semmi új.

Ennek nyilván mi művészek is élvezzük az előnyeit. De ha az ár a döntő fokmérő, akkor a művészek arra vannak optimalizálva, hogy túlszárnyalják ez előző kereskedelmi sikereiket. Nem művészileg, hanem az eladási sikerekben. Értjük, egy piactéren vagyunk, de azt vettem már magamon is észre, hogy azzal lennék csak elégedett, ha az előző eladott képem ára felett tudnék legközelebb eladni. Ez pedig veszélyes! Nem akarok olyan képeket csinálni, amik azért készülnek, mert jó eséllyel megveszik őket. Ez a celeb és blockbuster kultura sajátja, ami nem vezet sehova, de értékhez szinte biztosan nem.

Azt gondolom, hogy mindig olyan képeket csináltam, amiket magam miatt akartam megrajzolni, mert érdekelt a téma, egy érzés vagy éppen egy kérdés. Az NFT világban is ez kell vezessen, és valahogy művészileg kiiktatni az árak szerepét.

Hogy ezt a gyakorlatban is illusztráljam, az alábbi munkát feltöltöttem a Foundation-re gas-price alatt, 0.1 Ethereumért. Ennél olcsóbban eladni nem engedi a rendszer. Kíváncsi vagyok mi fog vele történni.

Weiler Péter: Cím nélkül / Untitled

STAR-POWER

Az NFT világ egy új platformot ígér a kezdő művészeknek, és ez valóság. Hatalmas érték, hogy eddig a digitális médium sajátosságai miatt nehezen eladható alkotások lesznek gyűjthetők. Nem lehet elégszer leírni, hogy mekkora paradigmaváltás az, hogy egy performance, egy videó, egy vektoros rajz lehet egyedi, és annak a tulajdonjoga a blockchain hálózatnak köszönhetően rendezve van.

De az NFT világ ugyanarra a social media hierarchiára épül, hogy, akinek sok követője van, az lesz előnyben. Aki tud mozgósítani rajongókat, hogy most már NFT formájában is kapható vagyok, hosszú távon azok nyernek majd legtöbbet. Beeple a kripto forradalom gyermeke és még sokan mások lesznek vele ebből a közegből az élen, de azért tudjuk, hogy Damien Hirst és Jeff Koons lesznek, akikre lehet majd befektetőként biztosan építeni. Ők fogják majd a leghatékonyabban konvertálni a saját rajongóikat. El is kezdődött ez a folyamat, Hirst 10 ezer példányos NFT alkotással debütál hamarosan az új Palm platformon. Hogy ez jó-e az igazi művészetnek? Mindenki válaszolja meg maga.

De itt van még Snoop Dogg vagy Paris Hilton akik már NFT-ben utaznak. Minden sztár egy új aspektusát világítja meg az NFT gyűjtésnek. Jönnek majd a villágmárkák is biztosan, Gucci, Adidas, Nike stb... Szóval, hurrá, tágul a világegyetem.

Ettől még ugyanolyan izgalmas az NFT, de ne gondoljunk rá úgy, hogy mint a szegény művészek megváltójára.

Sok diskurzus folyik Amerikában, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat, hogyan lehetne jobban integrálni, hiszen a technikai feltételek sem triviálisak. Szoftver, számítógép, és az NFT „minting” (kreálás) költsége akár 180 dollár is lehet.

NEMZETKÖZI VAGY LOKÁLIS?

A legtöbb művész szeretné, ha az alkotásai bejárnák a világot. Ebből a szempontból az absztrakt művészek mindig is előnyt élveztek, a formanyelvük univerzális. Nem véletlen, hogy a magyar képzőművészek közül is a legnagyobb nemzetközi sikereket az absztrakt alkotóink szerezték. Az NFT világban a képeket egyszerre nézik Tokióban vagy Los Angelesben, a lokális jelentés értelmezhetetlen.

Én aki, Budapesten élek, nem tudom függetleníteni magamat az országtól, a formakultúránktól, a történelmünktől és a jelenünktől. Ebből NFT-ben nemzetközileg "lefordítva" lehet csak bármit átadni. Téma szempontjából mégis szerencsés, hogy a világ soha nem volt ennyire uniformizált, a problémák globálisak.

Vagy kialakul az NFT tengeren belül egy lokális szigete minden országnak és közösségnek, ahol a helyi gyűjtők és alkotók megtalálják egymást, vagy univerzális jelentéstartalommal érdemes csak a kripto művészetnek nekivágjunk.

Elsőre egy facebook csoportot csináltam, csatlakozzon, akit érdekel a téma akár művészként, akár gyűjtőként.

www.facebook.com/groups/nftkozosseg/

Lehet tőlem itt is kérdezni:

Instagramon írjatok: @peter.weiler

Vagy facebookon: http://faceboook.com/peter.weiler

KÖZÖSSÉG

Az NFT egy hívószó, ami most sok ajtót megnyit. Gombamód indulnak facebook csoportok, instagram válogatás oldalak, akik keresik-kutatják, hogy ma éppen mi érdekes. Jó ütemben belépni ide jelenthet előnyt, de csak a kitartó és szisztematikus közösségépítés és kapcsolattartás hozhat sikert.

Ez pedig rengeteg idő, amit alkotással is tölthetnénk...

Végül:

Szögezzük le, most jött el a digitális művészet fontos pillanata, és ez nem egy pillanatig fog tartani, ebben biztos vagyok.

Nincsen nap, hogy a világsajtó ne foglalkozna a kripto művészettel kapcsolatos rekord eladásokkal.

Az NFT definíciójával, működésével korábbi postokban foglalkoztam már, most inkább más oldaláról világítanám meg, hogy szerintem mi is zajlik a világban.

Kérdőjelek:

1) Az Ethereum, ahogy más proof of work hálózatok (Bitcoin pl.) egy kis ország áramfogyasztásához mérhető energiával működik. Ez igaz. Hogy egy példával illusztráljam mit jelent ez a művészek számára: Tegnap tettem ki a Foundation-re egy új NFT képemet, és maga a művelet 180 dollárba került. Ennyi volt az energia hozzájárulásom (gas price). Volt, hogy ez korábban „csak” 80-100 dollárba került, de ahogy egyre népszerűbb az NFT, úgy fog az ár az egekbe szökni. Ennyi pénzért egy 2 méteres képet nyomtathatnék, talán még egy keret is beleférne. Ez a magas ár hosszú távon biztosan tarthatatlan, és jogosan egyre többen adnak annak hangot, hogy zöldebb megoldást kell keresni.

Pak, Metanoia, NFT

A YouTube energia felhasználása (21 TWh) bár kisebb, mint az Ethereumé (30 TWh) és nyilván sokkal többen használjuk, de érdekes módon nem beszédtéma. El szokták mondani, hogy az NFT nélkül is ennyit fogyasztott az Ethereum, és most csak annyi történik, hogy az eddig félig üresen működő vonatra több jegyet adnak el, de a művészeket ez azért hosszú távon nem fogja meggyőzni. Tehát jönnek az új energiahatékony megoldások.

Például az Ethereum 2.0-án vagy más proof of stake alternatív blockchain hálózatokon futó új NFT platformok. Melyek ezek?

Damien Hirst-tel debütáló Palm ígéri, hogy náluk 99%-kal olcsóbb és hatékonyabb lesz az NFT készítés és értékesítés. A projektet többek között az Ethereum egyik alapítója, Joseph Lubin jegyzi, így ez talán garancia a sikerre.

A Cargo most tette lehetővé, hogy xDai hálózatra lehessen NFT-t készíteni. A művelet nem triviális, kb. 1998-ban egy modem konfigurálása. Fél óra után fel is adtam a kripto pénztárcám összekötését.

Az Opensea a Tezos-sal indul el hamarosan, ami egy kimunkált NFT platform és egy jegyzett proof of stake valuta találkozása, talán ebből valami jó sül ki.

A Kalamint indult el beta üzemmódban, ami szintén Tezos alapon teszi lehetővé az NFT készítést. Az egész platform még kezdetleges, de a piacra beömlő befektetésekből biztosan nekik is jut majd, így gondolom a jövőben sokat fog javulni.

2) Az NFT megváltoztatja a művészetet?

A művészet az emberiség egyik legeredendőbb sajátja, ha a nyelv megkülönböztet minket az állatvilágtól, akkor a művészet élvezete legalább ennyire humán tulajdonság. A művészeti eszközök az évezredek során bővültek, a kísérletező alkotók folyamatosan újították meg, hogy milyen technikával lehet jelentést továbbítani. Szerintem a művészet a jelentésről szól elsősorban és nem az esztétikáról, de ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy akik fotóval, filmmel, videóval foglalkoznak, netán digitálisan festenek, rajzolnak ugyanolyan művészek, mint akik analóg eszközökkel alkotnak. Nincs, de legalábbis nem kellene hierarchia legyen a különböző önkifejezési eszközöket használó alkotók között. De mégis van, hiszen a digitális alkotók munkái a sokszorosíthatóság miatt háttérbe szorultak a gyűjteményekben, múzeumokban, galériákban. Ezt a tényt lehet vitatni, és megannyi ellenpélda létezik, de a valóság eddig mégis az volt, hogy ha valami olaj-vászon az az örökkévalóság médiuma.

Érthető, hiszen a sok százéves remekművek leginkább ezzel a technikával készültek, tehát az olaj-vászon, mint a technológia már bizonyított. Minek akkor kísérletezni mással?

A számítástechnika ugyanakkor az életünk, mint a levegő mindenütt ott van. A munkánkban, szórakozásunkban, szinte minden percünket meghatározza. Folyamatosan változik, és felgyorsulva lüktet és diktál, változtat meg mindent, amit még nem forgatott fel. Eddig a művészeti világ valamennyire védve volt, pont az olaj-vászon örökkévalóságának köszönhetően. Lettek a művészeknek weboldalai, galériák nyitottak webshopokat, de a műtárgy még mindig erősen a fizikai képet jelentette, amit leginkább kézzel festettek meg.

Pak, Cím nélkül

Az NFT nem kérdőjelezi meg, hogy mi a művészet, hogy hol a művészet határa, és ki számít művésznek. Erről szó sincs. Nincs a művészeknek félnivalójuk, hogy az, ami tegnap még érték volt, az NFT miatt holnap már nem lesz az. Senki nincs letaszítva, megkérdőjelezve, egyszerűen csak annyi történt, hogy mostantól lehet egy digitális mű esetében is egyedi példányról, eredeti alkotásról beszélni.

A kripto világ elsőre úgy tűnik, hogy azon valaki vagy kívül vagy belül van. Mintha láthatatlan falak védenék, egy elvont klub lenne, ahová nem lehet már bekerülni. Ez nem így van. A kripto művészet egy új és friss közösség, ami nyitott, és pont az a lényege, hogy bármikor lehet csatlakozni.

A digitális alkotók (filmesek, animátorok, performance művészek, festők, rajzolók), akik eddig keresték az utat, hogy az ő alkotásaik is a primőr digitális bitek és byteok szintjén is birtokolhatok, és így az utókornak megőrizhetők legyenek, most kaptak egy eszközt. Ez az eszköz az NFT.

Ez az eszköz nem tud lufi lenni, hiszen, működik és egy valós igényre adott technológiai válasz. A technika változhat, lehet majd később gyorsabb, olcsóbb, de a digitális műalkotások mostantól egyediek.

Akkor hol lehetnek kockázatok, hol lehet ebben lufi?

Az NFT, mint téma idén márciusban robbant be, valószínűleg jövőre ilyenkor már nem erről vagy nem ilyen kontextusban fogunk beszélni. Megszokjuk, mint természetes csatornát, amin az alkotások eljutnak a gyűjtőkhöz.

Lufi abban lehet, hogy mennyit ér egy mű. Most a gas-price eleve magasan tartja az árakat, így 300-500 dollár alatt nem is nagyon kapható semmi. Ez mondjuk egy egyedi művészeti alkotás esetében nem egy magas ár, mégis, hogy mi mennyit ér, a művész kiléte, a mű maga, a pálya, amit az illető bejárt nagyban befolyásolja.

Befektetésként veszünk művészetet vagy mert tetszik? Az utóbbira az NFT egy óriási lehetőség, mert elképesztő mennyiségű jó és érdekes munkából lehet válogatni. Felfedezhetünk olyanokat, akikkel a fizikai határok miatt sosem találkoztunk volna. Nemzetközi piacon találjuk magunkat, más a gondolkodásmód, más a nyelv.

Befektetésként a kimagasló kripto sztorik, mint Pak vagy Beeple, netán egy bizonyított szupersztár, mint Damien Hirst egészen biztosan értelmezhetők. Hazai szinten is biztosan ki fog alakulni egy kripto piac, amiben mondjuk egy Bak Imre eredeti digitális festmény-terv komoly értéket jelent majd. Persze, ha Bak Imre úgy dönt, hogy érdekli ez a piac.

Pak alkotások és azok árai

Ismeretlen alkotók munkáiért mennyit szabad fizetni?

Ki tudja... amennyit nekünk megér. Olyan emberek ismerik meg a műgyűjtés fogalmát, akiknek eddig eszükbe sem jutott volna egy galériába belépni. Demokratizálódott, kibővült a tér. Ez óriási dolog.

Most az Ethereum és a Bitcoin árfolyam is a csúcson van, nem lesz mindig így, biztosan jönnek hullámvölgyek, amik az NFT árakat is mozgatják majd. Érdekes lesz látni, hogy a kripto valuták árfolyamingadozása hogyan hat az NFT alkotások árára. Nagy valószínűséggel a kettő erősen összefügg majd.

Fiatalok tartanak a kripto tárcájukban egyedi alkotásokat. Mikor érte volna ezt el bármilyen más hagyományos művészeti platform?

A héten tartottam egy előadást gimnazistáknak, és kifejezetten kérték, hogy az NFT-ről meséljek nekik. Ez érdekelte őket a legjobban. Lehet, hogy a kripto lesz, amivel a fiatalokat is be lehet majd vonni a műgyűjtésbe?

A világ egyik legsikeresebb művésze, Damien Hirst elsők között gratulált Beeple-nek a 69 millió dolláros rekord eladása után. Hirst 15 éves fia hívta fel az árverésre a figyelmét, és nyilván azóta is a kripto művészeti piacon tartja a szemét.

Miért zseniális művész Damien Hirst? Mert innovatív, változni képes és a kísérletező. Egészen biztos voltam benne, hogy az első olyan szupersztár alkotó lesz, aki NFT művekkel jelentkezik.

Az 55 éves művészt ismerhetjük a formalinban úszó cápáról, vagy a 100 millió dollárért eladott, gyémántokkal borított koponyáról.

És íme a hír: Hirst hamarosan NTF kollekcióval érkezik, méghozzá egy újonnan debütáló platformon, a Palm-on.

A Palm egy újonnan induló Ethereum alapú NFT platform lesz, ami a meglevő technológiákkal ellentétben zöldebb és olcsóbb NFT készítést ígér. A Palm első „drop”-ja, azaz online kiállítása Damien Hirst 10.000 példányban készülő papírmunkái lesznek, amikhez társul egyenként egy-egy NFT.

A vevők minden bizonnyal megkapják majd a dedikált papír lenyomatát a műveknek, és az egyedi tokennel pedig a tulajdonigazolást. Érdekes lesz majd figyelni, hogy a szupersztárok milyen stratégiával indulnak el a kripto világban. Sok „olcsóbb” munkával vagy egy nagyobb, a Beeple babérjaira törő alkotással?

Az NTF művészeti világ mára már kitermelte a saját vezetőit, az előnyük, hogy beszélik a közösség nyelvét, régen a közösség tagjai. De a maradandó művészeti értékre, és a befektetésre mégis jó garancia Damien Hirst, aki bár külsős, mégis a világ legismertebb művésze. Őt egészen biztosan követik majd olyanok, mint Jeff Koons vagy akár David Hockney, aki iPad-en digitálisan is alkot. NFT formában egy Hockney iPad rajz azt hiszem elég jó befektetés lenne.

A kripto az egyik legújabb fejezet a művészettörténetben. Digitális műveket alkotók, legyen az videó, zene vagy kép, mindig is nehezebben tudták a műveik eredetiségét biztosítani, hiszen maga az alkotás egy sokszorosítható file. Az NFT-vel (non-fungible token) megérkezett az a blockchain technológia, ami egyedivé tud tenni bármilyen digitális állományt.

A Bitcoin a digitális arany, az NFT a digitális műtárgy.

Nézzük, mit tegyen az ember, ha kripto gyűjtő akar lenni?

1) Töltsük le a telefonunkra vagy a számítógépünkre a METAMASK nevű kripto pénztárcát

2) A METAMASK plugint a böngészőnkbe is telepítsük, így telefonunk nélkül is tudjuk engedélyeztetni a tranzakciókat.

3) A METAMASK kripto pénztárcába pénzt kell juttatni, amihez én a Coinbase-t ajánlom. Ez egy kripto bank, ahol tudunk bármilyen elfogadott valutát vásárolni, de nekünk most Ethereumra van szükségünk. A művészeti alkotások ára jellemzően 0,15 Ethertől (70-100 ezer forint kb.) egészen a csillagos égig terjed, de most elsőre 0,2-0,3 Ether elegendő lesz a gyűjtemény első darabjainak megvásárlásához.

4) A METAMASK kripto pénztárcába, annak egyedi kódjára (számlaszámára) tudjuk a Coinbase-ből elutalni a megvásárolt Ethert.

4) Nézzünk körül az NFT piactereken, hogy milyen alkotásokból válogathatunk. Két fajta piactér van, ha tetszik online galéria:

a) Nyílt: ide bárki regisztrálhat, és lehet kripto alkotó. Legnagyobbak:

https://opensea.io

https://rarible.com

https://cargo.build/

https://mintable.app

b) Zárt: ezekre már valamilyen módon bizonyított, meghívott művészek tölthetnek fel alkotásokat. A mostani NFT láz miatt a túljelentkezés elképesztő. Naponta sok ezer új művész szeretne ide bejutni, akinek nincs elég Twitter vagy Instagram követője szinte reménytelen, hogy bekerüljön. Legjobb oldalak:

https://async.art/

https://foundation.app/

https://niftygateway.com

https://superrare.co/

Én most vásároltam meg életem első NFT képét, és a Foundation.app oldalon választottam ki az alkotást. Hogy miért itt? A művészt, Daniel Labrosse-t ismerem, és először olyan embertől szerettem volna vásárolni, akit amúgy is követek az instagramon. Beregisztráltam a Foundation oldalára, és megkerestem Daniel oldalát. Öt kép közül választhattam, és amikor kiválasztottam a nekem leginkább tetszőt megnyomtam a "Place a bid"gombot.

Az Ethereum hálózaton keresztül a METAMASK wallet-ben jóvá kellett hagynom a tranzakciót, és megfizetni a 8 dolláros gas-price-t, azaz az autópályadíjat. Ez a díj folyamatosan változik, a rendszer foglaltságától függően. Azért kell kifizetni, mert ebből élnek azok a számítógépek, bányászok, akik az Ethereum-ot működtetik.

A Foundation minden esetben licittel értékesít, nincsen a nyílt oldalakra jellemző azonnali vásárlás lehetősége. Ez önmagában egy érdekes, és meglehetősen okos kereskedelmi megközelítés, mert, ahogy licitálunk 24 óra leforgása alatt, bárki be tud kapcsolódni. Olyan mintha egy galériában, ahogy rámutatunk egy képre, a galéria meghírdetné nyilvánosan, hogy senki többet harmadszor? Azonnal még érdekesebbé válik az adott mű, hiszen már egy konkrét licit érkezett rá, bekerül a Foundation kiemelt felületeire, indulhat a verseny.

Ha az utolsó órában érkezik mástól licit, az árverésre rendelkezésre álló idő is kitolódik 15 percekkel, tehát csak a teljes árverési csöndben záródik le a tranzakció, amikor nyugvópontra került az ár. Ez a folyamat az ármaximalizálásra az egyik legérdekesebb megoldás, amivel eddig találkoztam. Emailben folyamatosan. tájékoztatnak, hogy közeledik a licit vége, lejár az idő.

Mivel már a kép árát az első "place a bid" gomb megnyomása után megfizettem, a licit lezárása után egyből átkerül a kép Daniel-től hozzám, azaz a METAMASK wallet "collections" fül alá. A kép maga, leírása szerepel itt, a telefonom így látom az NFT gyűjteményem első darabját:

Innentől kezdve ez a mű az enyém, akár újra eladhatom, elajándékozhatom. Daniel pedig már nem fér hozzá, hiszen az alkotás nálam van. Ez az apró tény egy egész forradalmat indít el a képzőművészetben. Kiszélesíti a műtárgy fogalmát, felemel olyan alkotókat, akik korábban nem tudtak a munkáikból megélni.  Mostantól egyenrangú egy kézzel és egy számítógépen készített műalkotás az eredetiség szempontjából.

A művészi érték, az alkotó üzenete nem a médiumtól függ, és ezentúl sem attól lesz egy alkotás jó vagy rossz, hogy az festékkel vagy szoftverrel készült. Mindössze annyi történt, hogy a digitális munkák hátrányos megkülönböztetése mostantól megszűnik. Az út a múzeumokba, nagy gyűjteményekbe könnyebbé vált

Akit érdekelnek az eddig legdrágábban eladott NFT művek, a piacról áttekintést adó naprakész számok, ajánlom ezt az oldalt: https://cryptoart.io/

Figyelemreméltó, hogy a Superrare forgalmából a viszonteladások aránya közel 40%. Van másodlagos piac, el lehet adni, amit vásárolunk, mert van rá vevő. Nyillván nem minden adható el, és nem tudni ez a trend idővel mennyire erősödik, de a nagy sztorik körüli érdeklődés biztos, hogy komoly felhajtó erővel bír.

----- Kövess az instagramon: @peter.weiler